#1598
Ahogy az időjárás és a beosztásom alakul, megvolt az idei első és utolsó hóbringázása is. Elég 'win', hogy tekersz egy órán keresztül és Tiéd az egyetlen nyom a hóban.
De hogy azt a pici zöld foltot miért kellett legyalulni... Szomorú vagyok.
Minthogy Timi a mandulája miatt parkoló pályára került, egyedül kell szembeszállnom magammal és felszedni némi kondit. A tervek között szerepel Sóskút-Nyakaskő, Ch féle edzőkör 2×, aztán pedig térkép beszerzése, esetleg Errorkáék megkeresése, hogy szerveznek-e még túrákat. Sajnos a megszokott társaság felől csak az inger és a vágyakozás jön, de nem tekertünk együtt már augusztus óta. (sőt, gokart se volt! :morc:) Bringázni kell, ez van.
könyv
Karácsonyra kaptam anyáméktól egy könyvet, ami szerintük "úgy nézett ki, mint valami krimi". Csakhogy a borító belső felére szépen oda van írva, hogy "zombi vírus". Nagyonjó... Kb pont úgy olvasom a könyvet, mint ahogy anyám nézi a horrorfilmeket, kezével eltakarja az arcát, fejét kicsit elfordítja és az ujjai közötti résen kukucskál. Én meg olvasok két oldalt, leteszem (bazmeg), megint olvasok két oldalt és megint bazmeg. Meg mással foglalkozom addig. Pl blogot írok. Krimi... Az baszki...
Egyébként jó, meg érdekes, mert ezt az orvosos-nyomozós dolgot szeretem, a házi könyvtárban talált összes Robin Cook-ot olvastam már... De hogy üveges szemek, fehér iszapos vér, meg 11 éves kislány eszik a gyerek "visszatértétől" szellemileg megmakkant apjából. Hát az így annyira nem.
Tegnap viszont voltam bringázni, idén először. Vagy mondjam úgy, hogy augusztus óta először? Szeptemberre fel kell szívni magam, el akarok indulni megint a 24 óráson. Így, vagy úgy de végig akarom csinálni.
Pénteken meg meglátogattam Petrát a koliban. Főzött nekem májgaluska levest, én meg vittem neki saját készítésű gofrit. És ettünk. Aztán bevackoltuk magunkat a szobába, nekidőltem a radiátornak és a kifelé mindig pozitív, erős és határozott Petra elveszett kislányként kucorodott oda hozzám. Jó tartozni valakihez.
#1596
#1595
Hátmivamma? De komolyan!
Kis battai Tesco olyan szinten volt tömve... Mintha az apokalipszisre készülnének az emberek, mozdulni nem lehetett. Holnap is nap lesz baszki!
Nekem főleg, megyek iccakára. Szerintem egy szerényebb kis alvást az asztal alatt majd véghezviszek.
Találkozunk jövőre, sok bringa lesz és gyakoribb blogolás. Szóval boldogot néktek, újat és szépet!
2011 NMC-s Dirt 3 bajnoka én vagyok, yey \o/
Jövök
De tényleg, csak össze kell szedni magam. Kevés a szabadidő, amikor meg van, akkor csak a döglés. És jólesik. Most is 3 éjszakás napon vagyok túl, hát halál... És vasárnap nappal megint megyek.
Szóval van miről mesélni, szülőkkel is voltam nyaralni, bringázni voltam Szlovéniában, Petránál is voltam Berényben, van csomó kép amit megakarok mutatni, videó amit megkell vágni (tegnap elkezdtem ötletelni, lassan abból is lesz valami).
És Ch tartalék ugrókódos szarja is nálam van a kocsihoz. Licitálni levélben :P
Szóval majd jövök, de mostmár alvás!
valahol alszik már egy apró kisgyerek
És hajnal kettőkor megszólal, amit apám énekelt az ágyam mellett míg kicsi voltam.
"Könnyű álmot hozzon az éj..."
Szinte előttem van. De most munka
#1592
Dolgozás van, hála az égnek, kapok érte pénzt is, ez meg mégjobb. Érdekes mód felértékelődött a szabadidő értéke, úgyhogy igyekszem minél tartalmasabban tölteni a szabad napokat. Igyekszem sokat bringázni, viszont nem wow-ozok egy másodpercet sem, időmilliomosnak érzem magam :)
Petra megint tett egy villámlátogatást nálam, úgyhogy a vizsgaidőszakban megtört lelkét ápolgattam kicsit. Estére pizzázós filmnézés lett, összebújva :)
Holnapi program, ha jó idő lesz, akkor Balaton kerülés Timivel. Jó lenne, ha jó idő lenne, mert akkor elmondhatnám, hogy én is megcsináltam, ill bizonyítanám magamnak, hogy lebírok tekerni 200km-t egyszuszra (megint). De jó lenne az is, ha szar idő lenne, mert akkor tudnék menni Petrához, délután pedig elvileg gokart lenne a program. Húzok a második felé, de az első mint "utolsó kívánság" szerepel a listán. Nehéz ügy.
Végére 2 gaming vid a mai napról.
7
Péntek 13-a szép nap volt, aznap volt a 7. évfordulónk Petrával. Iszonyat, hogy rohan az idő, nézünk egymásra és az jár a fejemben, hogy öregszünk. Nem tudom ő épp mire gondol, de én ilyenkor szomorú vagyok, hogy az egymástól távol töltött idő helyett mennyi jó dolgot lehetett volna csinálni. Úgy ment el mellettünk ez a 7 év, hogy az idő nagy részében nem voltunk egymás mellett. Szerintem ez borzasztó.
Viszont van valami, ami még így is összetart, nem engedi kihűlni a kapcsolatot és újra egymáshoz vezet minket. Ez pedig csodálatos dolog és mindenért kárpótol. Még veszekedni sem tudunk normálisan, csak telefonon. Mert ahogy ott vagyunk egymás mellett, csak mosolygunk és örülünk annak, hogy újra együtt lehetünk. Értékes pillanatok ezek, főleg mostanság.
Petra olyan terhelést kap az iskolától, aminek a felétől is kikészülnék. Ahhoz, hogy menjenek a dolgok, tanulnia kell, sokat. Jóformán az összes szabadidejét felemészti a prezentációk gyártása és a tenger sok tanulás. Szinte minden nap úgy kivánok neki jóéjt, hogy ő még órákig fent van és gyúrja az agyát. Így aztán nem is jut időnk egymásra.
Még a nyár se lesz a miénk. Neki kell feszülnie a felsőfokú angolnak, dolgoznia kell, hoyg év közben legyen miből költeni és még az egy hónapos, természetesen nem fizetett szakmai gyakorlatot is le kell tudni. Ezek mellett örülök, ha 1-2 hétvégét együtt tudunk majd tölteni. Évek óta le akarunk menni a Velencei-tóra sátorozni, idén se fog összejönni :)
És még így is együtt vagyunk, ezek ellenére is kitartunk, fityiszt mindenkinek és mindennek aki közénk próbál állni, szeretjük egymást.
Naszóval csütörtökön estére érkezett, minimál vacsi után gyorsan átadtam neki az ajándékokat, aztán gyorsan ágyba is bújtunk. Mindig mondom neki, h csak azért szokott jönni, h kipihenje magát. 10-ig jóformán még a szemét se nyitotta ki, aztán délig a "még egy kicsit fekszem" ment :) Aztán felkísértem a vonathoz és huss, mintha itt se lett volna. Keveset volt itt nagyon, épp csak annyira volt elég, h eszembe juttassa mennyire hiányzik. Mindig.
munka infok
Hogy mennyire döcögősen mennek a dolgok...
Az volt, hogy "majd pénteken még beszéljünk". Erre végül délután 5-kor került sor, ami véleményem szerint kicsit későn van ilyesmihez, de nem baj. Persze az ideg egész nap csak fokozódott, a korábbai tapasztalatok miatt.
Azért az is milyen, hogy rábólint a 'főnök', hogy Te kellesz nekünk, ezt fogod csinálni, köv héten hívunk a részletekkel, és utána meg nem hívnak vissza, amikor meg én keresem, megy a ködösítés amíd inkább én unom el ezt a szánalmat. Ezt 2× csinálták eddig velem, ezért voltam ideges a péntek miatt.
Aztán pénteken minimális új infoval gazdagodtam és kaptam egy ígéretet, h hétvégén majd jön egy mail, amiben le lesz írva, hogy hétfőn kinél, hol, mikor kell jelentkeznem, meg vmi listát kapok még, amiből majd választani kell ezt-azt. Természetesen nem érdekett meg a levél. És még én érzem magam szarul, mert este 8-kor megpróbálom elérni az embert (aki persze kinyom), hogy háborgatni merem hétvégén.
De minden jó, ha jó a vége, csakhogy még nincs vége. Viszont hétfőre megvan az időpont, megvan ki mellé fogok leülni tanulni és van telefonszám is. Élesben látni fogom, hogy mit fogok eztán majd csinálni. Végre!
munkaszerződés
Hétfőn aláírásra kerül végre! Örömbódottá! Nemsoká összeszedem magam és mesélek hosszabban, de most fel vagyok pörögve :)
Keresés
Utolsó kommentek
Top3 kommentelt
- vihar sarok (14)
- bringológia (11)
- Hogyan lett új sablon? (10)
Linkek
